Az
innovációs rendszerek harmadik generációja
az első két rendszert összekapcsolta egy szerves egységbe. Itt már szinte semmi szerep nem jutott a feltalálóknak (akik továbbra is az első innovációs rendszert kénytelenek alkalmazni), szerepüket a vállalkozásokon belüli termékfejlesztések (K+F) vették át. Jól mutatja ezt a tendenciát az egyéni szabadalmak számának drasztikus esése: egy ötlet, találmány önmagában már semmit sem ért. (Pedig, állíthatjuk, nem lettünk sokkal butábbak.) Az 1900-as évekbeli 300-600 magyar szabadalommal szemben 2005-re 80, de 2010-ben is még csak 136 magyar szabadalom született. (forrás). Ennek nemcsak a magyar jövedelmi viszonyokhoz képest elviselhetetlen szabadalmaztatási és járulékos költségei, hanem elsősorban a szabadalmak értékesíthetetlensége játszotta a fő szerepet, hiszen a kétezres évek elejétől a -főképpen külföldi tulajdonú- cégek K+F (kutatás és fejlesztés) tevékenysége egyszerűen nem igényelte a külső szabadalmak bevezetését. A szabadalmak ettől kezdve a nagyvállalatok üzleti versenyének egyik tényezőjévé silányult. Ekkortól jelent meg a köznyelvben a találmány szó helyett az innováció kifejezés, és a fejlesztés fogalma.
A fő jellemzői alaposan megváltoztak:
- Alapelve: Íme a menülap, de csak szóljon, ha mást kíván a Vendég.
- A feltalálók szerepét teljesen átvették a K+F csapatok, projectek, PDCA módszerek a vállalkozásokon belül, ahol a szorgalmas, aprólékos munka (fejlesztés) igyekezett átvenni a feltalálók feladatát.
- A versenyt lassan a versengés váltotta fel, a verseny helye áttolódott a nagyvállalatok és a kisebb vállalkozások közé.
- A technológiai ugrásszerű változását a meglévő technológiák lépésről-lépésre történő, lassú fejlődése vette át. Az alapvetően új ötletek (minőségi változások) helyett a mennyiségi változások dominálnak (Az IC megalkotása a diszkrét tranzisztor helyett minőségi változást jelentett. De a 8-bites processzorok helyett a 16-32-64 bites processzorok semmi újat nem hoztak a technológiában, csupán mennyiségi növekedést jelentenek – gyorsabbá, látványosabbá, eladhatóbbá, esetleg olcsóbbá tették a termékeket. )
- Az árakat, pontosabban a termelést immár egyetlen tényező szabja meg: a piac értékítélete (benne a konkurencia ára) és a termelési költségek (beleértve mindenfajta adókat és járulékokat) között van-e elegendő különbség, azaz képződik-e profit .
Műszaki fejlesztés, innováció, megvalósítás:
Kisvállalkozások részére,
Nagyvállalatoknak,
Feltalálók támogatása,
Hobbi-elektronikához,
A ház körüli ötletek kivitelezése,
Segítségnyújtás tanulóknak.